„Az igazság szabaddá tesz…” „Málenkij robot”, avagy ártatlanul, ítélet nélkül kényszermunkán a Szovjetunióban
100 EZER POLGÁRI LAKOS ELHURCOLÁSA BUDAPESTRŐL ÉS KÖRNYÉKÉRŐL
(1944 december – 1945 április)
A budapesti csata okán történt elhurcolások minden addigi és utána következő elhurcolások méretét meghaladta. Az ilyen nagymértékű tömeges elhurcolások mögött legfőbb indítékként Malinovszkij marsall önigazoló mesterkedése rejlik.
Sztálin siettette Budapest elfoglalását. Azt akarta, hogy a szovjet csapatok menetből foglalják el a magyar fővárost. A Budapest hadművelet azonban igencsak elhúzódva, 108 napon keresztül, míg a főváros katlancsatája, az ostromgyűrű bezáródása után 52 napig tartott és csak február 13-án sikerült elfoglalni.
Az ostrom elhúzódása annál is kellemetlenebb volt Malinovszkij számára, mivel a Zsukov marsall által vezetett I. Belorusz Front csapatai ekkorra már 60 km-re közelítették meg Berlint. Moszkvában pedig nem értették, hogy mi az oka az ostrom elhúzódásának és egyre türelmetlenebbek lettek.
Malinovszkij a megtorlástól való félelmében, a főváros bevételének az elhúzódását az ellenséges német-magyar erők vártnál nagyobb számával magyarázta.
Budapest bevételéről tett végső jelentésében az ellenséges erők veszteségét 188 ezer főben adta meg, akik közül
„mintegy 50 ezer ellenséges katonát és tisztet semmisítettek meg és több mint 138 ezer foglyot ejtettek.”
Ezzel szemben a Budapesten körülzárt német-magyar védősereg még a 80 000 főt sem érte el.
A győztesnek, az ostrom utáni elszámolásnál komoly problémát okozott a valóságos és a fiktív létszámadatok közti hatalmas különbség.
Malinovszkij a hiányzó, mintegy 100 000 főnyi fogolymennyiséget Budapest és az azt körülvevő agglomeráció polgári lakosságából pótolta. Az elhurcolások a harcok befejeződése után még 2 és fél hónapig tartottak.
Budapestről és környékéről elhurcoltak gyalogmenetei, útvonalai a hadifogolytáborokig és azok között. (Készítette: Bognár Zalán)
„Nagy nehézséget okoz nekünk, hogy a razziák Budapest utcáin újra nagyobb méreteket öltenek.
Némely napokon a gyárba menő vagy onnan jövő munkások ezreit fogják össze az utcákon és, mint hadifoglyokat, különböző táborokba viszik őket. A Központi Bizottság házát naponta valósággal megszállják az izgatott hozzátartozók.”
(Részlet Rákosi Mátyás Georgi Dimitrovnak1945 márciusában írt leveléből)
„1945. január 15-én az orosz katonák lakásról-lakásra jártak, és az embereket málenkij robot gyanánt elhajtották, köztük engem is.
Egy Vas utcai pincébe gyűjtöttek bennünket, majd másnap az Erdősor utcába, ahol szintén egy pincében töltöttük az éjszakát.”
(Gömöri Lajos civil „hadifogoly”)
Budapest kertvárosában civilek tömegeit néhány katonával együtt hajtják gyalogmenetben a gödöllői hadifogolytáborba.
Egy 13 és fél éves gyermek szabadon bocsátását kérik hozzátartozói, a Vörös Hadsereg által igényelt adatlapon. (MNLOL)
A Magyar Kormány szóbeli jegyzéke a Szövetséges (szovjet) Ellenőrző Bizottsághoz az Érdről 1945. január 8-án elhurcolt polgári lakosok kiszabadítása érdekében. (MNLOL)
D. Róbert antifasiszta ellenálló hadifogságból való kiszabadításának a kérelme, aki az Andrássy út 60-beli kínzásokat és Duna-parti nyilas kivégzést túlélve, az ellenállási mozgalmi igazolványa ellenére vetették szovjet hadifogságba Budapesten 1945. április 3-án! (MNLOL)
Magyar rendőrök szovjet fogságba hurcolása.
(Forrás: Ungváry Krisztián: Budapest ostroma)