A trianoni Magyarország területén közel 50, a Kárpát-medencében több mint 70 hadifogolytábort alakított ki, -amelyek közül a legnagyobb a ceglédi volt.

A Kárpát-medence hadifogolytáborait mintegy 1 millió ember járta meg, köztük több mint 700 ezer magyar, akiknek 1/3-a civil volt. Utánuk a legtöbben a németek voltak. Rajtuk kívül még osztrákok, szlovákok, ruszinok, románok, dél-szlávok, olaszok, sőt franciák, lengyelek és egyéb nemzetbeliek is megtalálhatók voltak.

ÉLETKÖRÜLMÉNYEK

A táborokban borzasztó körülmények uralkodtak. Az épületek eredeti befogadóképességéhez képest 20-, 30-szoros volt a túlzsúfoltság. Tisztálkodásra alig volt mód, sőt még ivóvíz sem jutott mindenkinek. A túlzsúfoltság, az antihigiéniás körülmények, a gyenge és egyoldalú élelmezés következtében az emberek között aratott a halál. Gyorsan kialakultak a járványok, terjedt a vérhas és a tífusz. Orvosság nem, csak elkülönítés volt. A nagyobb táborokban, volt, hogy naponta több mint 100 halottat is elföldeltek meztelenül, többnyire jeltelen tömegsírokban. 

Sokan több lágert is megjártak, mire bevagonírozták őket a Szovjetunió felé. Az itt eltöltött több hónap alatt a foglyok mintegy 15-20%-a meghalt, többségük civil volt.

SZABADULÁS

A magyar kormány mindent megpróbált a foglyok érdekében, de nem sok sikert ért el. Ugyanakkor fokozatosan engedték el a betegeket, valamint sok 18 év alatti és 50 év feletti civil foglyot. 

Összesen 150-200 ezer, többnyire munkára alkalmatlan beteg foglyot engedtek szabadon a Kárpát-medencéből.

„Gödöllő közelében nagy koncentrációs tábor létesült, ahol mintegy 40 ezer internáltat őriznek és onnan ismeretlen céllal kelet felé deportálják őket. 
(A svájci követség jelentése a gödöllői hadifogolytáborról)

GYALOGMENETEK A LÁGEREKIG, A LÁGEREK KÖZÖTT

„Mivel elfogatásunkkor alkalmassági vizsgálatot nem végeztek, sok beteg ember is közénk keveredett. Ezek közül többen nem bírták a gyaloglást és összeestek, kibuktak a sorból. A ruszkik nem sokat problémáztak velük, helyben agyonlőtték őket.” (Balczó István civil „hadifogoly”)

CIVILEK ÉTKEZÉSE A LÁGEREKBEN

„Az úton kialakultak kisebb, nagyobb közösségek. Például mi hárman úgy értünk estére a hadifogolytáborba, hogy volt egy konzervdobozunk, ez az életet jelentette, mivel volt miből enni. […] Első hét végén meghalt az egyik társunk, így már kettőnké volt a konzervdoboz. A következő hét végén már egyedüli tulajdonosa voltam a konzervdoboznak. Gazdag lettem. Szereztem egy vastagabb fűzfaágat és abból faragtam egy kanalat.” (Balog József civil „hadifogoly”)

HALÁLOZÁS

„Januártól már javában dühöngött a kiütéses tífusz, s kisebb mértékben a vérhas is pusztított. ... a kórházból naponta 30-40 halott került be a hullakamrába. A temető emberek innen csak sötétedés után vihették ki őket. A hullákat az országút túlsó oldalán tették közös sírokba. A flekktífusz kb. nyár elejéig tartott, akkor viszont fölerősödött a vérhas-járvány. A halottak és a tömegsírok száma ismét emelkedett...” (Dr. Dubecz Sándor, a bajai hadifogolytábor kórházának főorvosa)

6. oldalgrid_view < >